Rólunk, a Bocipacisokról

Az egyesület tagsága egészévben nyüzsög a tanya határain belül, olykor kívül is. Évenete, ha minden
mellettünk áll kétszer házibajnokságot szoktunk szervezni. A versengés egézséges, mégis óriási izgalom
kíséri a programot. Hatalmas sörény fonatok, ki vaxolt felszerelések árulkodnak a gyerekek
felkészüléséről. Akár egy hivatalos versenyen, bokréta, serleg érem és oklevél a nyeremény.
Természetesen az elismerés sem utolsó szempont, amit kiérdemel a versengő versenyző. A pálya
lovaglása során ügyességi feladatokat kell teljesíteni, olyakor Anyukát, Apukát bevonva. Nem kímélünk
sem söprüt, sem labdtát és a ruhacsipeszek is meglepődve libegnek olyankor a bálamadzagon. Aktív
szülőkkel látjuk el a pontszámítást, a felkomferálást, időmérést és állítom, hogy baranya legjobb
pályaszolgálatát is mi látjuk el, hiszen a programban résztvevőkkel már csukott szemmel ismerjük eme
hagyománnyá váló program menetét.

Hétvégente szintén elmaradhatatlan a találkozó a tagjainkkal. Felverjük a port a pályán, ha kell legyőzzük
a körbálákat. Könyörtelen talicska toló versenyt rendezünk, a tét csak annyi ki ér elöbb a
lócitromtárolóhoz. Nemigazán urilány egyesület a mienk, inkább a a modern világ Grundja. Csak kicsit
lovasba. Itt senki nem nézi milyen márkájú felszerelésed van, ja nincs? Akkor kapsz! Ez egy igazi csapat.
Midnegy, hogy kicsi vagy vagy nagy, vagy esetleg komoly felnőtt. Nálunk jó helyen vagy.

Egyforma mosolya van a ló mellett doktornőnek és kisgyereknek is. Mindenkit eltud varázsolni kicsit a
városon kívüli lét. Itt nem érsz rá a telefonodat bűvölni. Eleve mikor belépsz, Gáspár a gúnár ráébreszt ki
az úr a háznál. Rögtön rájössz, hogy itt minden él. Kicsit kinyílik a világ és már utat is kínál egy rakás
lónyi látvány. Otthonról bármmit is hoztál, hirtelen biztosan nem is emlékszel rá. Feledtet sokmindent a
látvány. Háttérben a Mecsek, a csodás pécsi TV-torony. Téli szezonban a megvilágított pályáról
csodaszép, főleg mostanság, hiszen a TV-torony kivilágítottsága csinosabbá is tette Pécs egyik jelképét.

Minden pécsi tudja,ha hazafele tart és a Tv-tornyot látja, lassan hazaér – bár lóháton nem érünk rá a
környzetet csodálni, inkább igyekszünk elmerülni valamiféle kentaúri érzésben.
Minden évben Nagykozár programjaiban aktívan részt veszünk. Gyereknapi rendezvény keretein
belülvolt, hogy körülbelül 100 gyermeket vontunk be a lovak világába, ha rövid időre is, de mindekinek
mosolyt csaltunk az arcára.

A Fogd a kezem alapítvány fiataljaival is fényesítettük már a lovak szőrét. Ismerkedtünk a lóval és a vele
való bánásmóddal. Még készítettünk velük ló jutalomfalatot is, amit készségesen elfogyasztottak a
lovacskák. Bevállt receptnek minősítettük.

Évközben a már rutinos tagjainkkal karöltve az utánpótlásra is gondolunk, hiszen a kicsikből is egyszer
nagyok lesznek. Lovon tanuljuk melyik a jobb kezünk vagy balkezünk. Hol a lent és a fent és milyen
fontos odafigyelnünk néha, ha kell.

Mindez kedves barátainkkal a lovakkal együtt megy. Van akinek sajátja, van akinek csak barátja. Ha
pedig még nem barátod és szeretnéd, majd mi segítünk, hogy az legyen és egy csodálatos útnak
kezdhetssetek neki együtt, a lovaglásnak.

Szeretettel látunk magunk között 🙂